Bádog úr soha nem rejtette véleményét véka alá, és soha nem foglalkozott azzal, hogy a stílusával tulajdonképpen kiket is képvisel. Most sem tette.
Prigozsin volt főszakács lázadási manővere sokak számára trükknek tűnik, ami nagyobb disznóságok elrejtését szolgálja.
Persze Bayer Úr is ott áll, ahol sokan állnak. Az oroszok mellett.
A Mandiner néven futó, régebben jobb ideológiai időket megért cikkében hivatkozik Bayer „Bádog” Zsoltra, természetesen a már jól ismert stílusával.
Ezek? Ezek a belpesti “értelmiségiek”, ezek a szarjankók? Hát persze, hogy a Wagnernek meg ennek a gennyláda Prigozsinnak szurkolnak. Ahogy annak idején, mondjuk hétfőn még nyilvános idegösszeomlást kaptak a “náci Jobbik” puszta létezésétől, kedden pedig bő nyállal fogadták Vona “megtérését”. Úgy vannak ezek az elvekkel, mint az egyszeri ember: Ja az elvek? Hát azok olyanok, mint a fing. Tartja az ember, ameddig bírja…
És ez a magas fokú erkölcsi tartásuk párosul valami egészen hajmeresztő politikai tehetségtelenséggel.
Szóval most hajrá Prigozsin, és Bahmut hirtelen le van szarva.
De mi köze ehhez az egészhez Orbánnak?
Ja! Azt ők sem tudják.
De miért éppen ezt tudnák, mikor még soha életükben nem tudtak eltalálni semmit sem. Pedig legalább néha, véletlenúl ráhibázhatnának valamire. De annyira hülyék, hogy a nagy számok törvényei is összezavarodnak tőlük.
De legalább aljasok. És büszkék rá…
