Fővárosi ügyek – Dunaparti villamos vasút 1886

Hisszük, vagy nem hisszük, az 1880-as években is fontos feladatának tekintette a Főváros vezetése, a közlekedés modernizálásást, helyi érdekek mentén.

A Budapesti Hírlap, 1886. december (6. évfolyam, 332-361. szám) írásában a villamosközlekedésről értekezett. Cikkünk eredeti formájában nem jelenhetett volna meg, ha nincs az Arcadum Digitális Tudománytár

A dunaparti villamos vasút (változtatás és javítás nélkül a szerk.)


A boráros tértől a Báthory utcáig vezetendő villamos vasút terveit a mérnöki hivatal átvizsgálván, azokra nézve a következő észrevételeket tette: A tervezett vasúti vonalnak úgy fekvésénél, valamint összeköttetésénél fogva egyelőre fő feladata az lesz, hogy az akadémiánál kezdődő Podmaniczky utcai, továbbá a boráros téren végződő nagykörúti vonaltól a forgalmat átvegye és közvetítse, illetőleg eme vonalaknak a dunapart mentén átvett forgalmat továbbítás végett átadja.

Minthogy azonban eme több millió emberre számított személyforgalom nem a perifériális továbbítást igényli, hanem radikalizer igyekszik a város belsejébe jutni , ennélfogva a dunaparti villamos vasút célját csak akkor fogja teljesen elérni, ha nemcsak az említett két vasúttal, hanem a már létező, és még ezután kiépítendő öszszes vasúti vonalakkal — a Podmaniczky utcai, belső körúti és nagykörúti vonalak közvetítése útján — szerves összeköttetésbe fog hozatni, miáltal a közönség nemcsak az átszállásoktól, hanem a többszörös fizetéstől is felmentetnék.

A vonal a borárust éri es a közraktárak kerítésfala mellett levő járdaterületre utszínmagasságban van tervezve, és pedig a Czuczor utcáig egyes, onnét pedig végig kettősvágánynyal : a fővámház déli homlokzata és a közraktári irodaépület közt a vámház előtt lévő alsó rakpartra tér át, s,lvnek a Duna melletti szélén kezdődik a viadukt pálya, s vasoszlopokra fektetve a lépcsőzetes rakpart alsó fokán halad a Petőfi térig. A A korzó mellett a pálya az alsó rakpart falához lesz építve egész a Ferenc József-térig. Eme téren a parkok lánchíd felé eső oldalán alagút van tervezve, mely a Széchényi-utcánál levő végállomással van összekötve. Itt történik az átszállás a Podmaniczky utcai gőztramwayre. Megállóhely a viadukt-pálya egész hoszszában csak kettő van tervezve.

A részletes kiviteli terveket a vállalkozók nem mutatván be, azok beterjesztésére az építés megkezdése előtt felhívandók. A boráros téren fektetendő vágány csak ideiglenes jellegű, amennyiben a belső körút folytatásában tervezett dunai híd kiépítésekor az egész tér más berendezést nyer, minélfogva eme vágány annak idején kártérítési igény nélkül átfektetendő lesz. A Csepel rakpart mentén a pálya a közraktárak kerítés fala mellé van tervezve. A tervezetnek ez a része városrendezési szempontból helytelen, mert e gyalogjáró közönség számára fentartott területeket vasúti sínek lefektetésére igénybe venni nem lehet. Szabályszerűen a vágányt a kocsi-útra kellene fektetni, a gyalogjáró szegélykövétől 1 méternyire. A fenforgó esetben tehát nem volna megengedhető, hogy a sínek elektromos folyram vezetésére használtassanak fel, mert azokat elkeríteni nem lehet.

Köszönjük, hogy az arcanum.com Digitális Tudománytár, hogy megmentette az utókor számára több száz év nyomtatott értékeit.

A vasúti sínekben vezetendő villamosság nagy feszültséggel nem bír ugyan, de külön áramlatokat idézhet elő, melyek, ha intenzitásuk bizonyos fokot meghalad, emberekre és állatokra nézve egyiránt veszélyesekké válhatnak. Miután azonban a Csepel rakpartnak a város felöli oldala most még szabályozva nincsen, és így a Czuczor utca környékén levő keskeny utcarészen könnyen forgalmi akadályok származhatnának, ha a sínek a kocsiútba fektettetnének, ez okból azok ideiglenesen a gyalogjáróra fektethetők le, de a pályatest elkerítendő, és a kapubejáratok és átjáróknál különös figyelem fordítandó arra, hogy ott a villamosság kellőkép izolálva a sínek alatt vagy mellett vezettessék, oly határozott kikötéssel, hogy a Csepelrakpart szabályozásának végleges keresztülvitele után a pálya a kocsiútnak hatóságilag kijelölendő részére lesz — és pedig kártérítés nélkül — áthelyezendő. A fővámház előtti rakodóparton kívánatos volna, hogy a kirakodás és a közforgalom érdekeinek lehető megóvása végett a pálya a felső támfal mellett vezettessék.

A tervezett dunai új híd kiépítése folytán szükségessé válható pályaátalakításra a vállalkozók kötelezendők. A lépcsőzetes rakodópartnál kellő tekintettel kell lenni a viadukt alapozása körül arra, hogy a rakodó alatti terrénum jobbára feltöltött anyag, s magasabb vízállások alkalmával még most is némi sülyedéseket mutat. A korzó előtt a felső és alsó rakodópart közt a közlekedést közvetítő lépcsők, melyek most 252 m. szélesek, még 2 m.-rel kiszélesítendők. A Ferenc -József -téren létesítendő alagút nem a park mellett lévő gyalogjáróba ültetett fasor, hanem a szegélykő mellett lévő kocsiút alá vezetendő. Az alagút építésére és az akadémia előtt tervezett lejáró létesítésére vonatkozó részlettervek tehát újólag átdolgozandók. Az alagúton túl a pálya csak a Széchenyiutcáig vezetendő, a vonal további része pedig nem engedélyezhető, mert a Podmaniczky utcai vonal addig vezet, s a további közlekedést az van hivatva közvetíteni. Az általános csatornázás alkalmával létesítendő főgyűjtő — a bemutatott tervezet szerint — a Ferenc Józseftér egyik parkja mentén a villamos vaspálya vonal lával érintkeznék és ezzel mintegy 70 méter hosszban együtt haladna.

A főgyűjtő irányának kérdése ez idő szerint még el nem döntött kérdést képezvén, a mérnöki hivatal ez okból célszerűnek véli az alagút kérdését amattól függetlenül tárgyalni s azt javasolja, hogy miután az alagút iránya a fenforgó kényszerhelyzetnél fogva alig változtatható, a főgyűjtő a park alatt vezettessék, de oly irányban, hogy lehetőleg csekély kárt és költséget okozzon. A villamos vasút alagútjánál mélyebben fekvő közcsatornát azonban az alagút mellé építeni egyáltalában nem volna tanácsos, mert nincs kizárva az az eshetőség, hogy nagy záporok alkalmával a főgyűjtő épen akkor szenvedjen sérülést, midőn az alagúton át a közlekedés folyamatban van.

Nehogy a csatorna építésének kérdése által a vasút kiépítése hátrányt szenvedjen, vagy pedig a vasút kiépítése után a csatorna létesítésekor a szomszédos területek ismételten felszakíttassanak, a főváros által kikötendő, hogy az alagúttal együttesen, a vállalkozó a csatornagyűjtő ama részét is, mely az alagúttal érintkezik, a főváros költségére és utasításai szerint építse ki. Az engedélyidőt a mérnöki hivatal 40 évben kívánja megállapíttatni, melynek letelte után a vasút összes felszerelésével együtt a főváros tulajdonába menne át. Az engedélyidő letelte előtt a vonal beváltására a főváros ne legyen kötelezhető, hanem e tekintetben csak a beváltási jogot biztosítsa magának, nehogy esetleg oly időben legyen kénytelen a vonalat beváltani, midőn azt a főváros érdeke nem kívánja.

Amennyiben regisztrálni szeretnél a Digitális Tudománytár oldalon, keresd fel ezt a hivatkozást, de hétfőig ingyen is böngészheted!

Hozzászólok a Facebookon
0 0 votes
Article Rating
Subscribe
Visszajelzés
guest

0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments