Amikor menesztették a Nemzeti Múzeum előző vezetőjét, nem hiszem, hogy sokunknak Demeter Szilárd basszusgitáros neve került volna elő. De ez lett. Demeter Szilárd a Nemzeti Múzeum élén, aminek lépcsőjén állítólag maga Petőfi Sándor szavalta el a Talpra magyart.
De ki is Ő, az Erdélyből Magyarországra importált kultúros?
Demeter Szilárd Csaba (Székelyudvarhely, 1976. július 1. –) magyar író, politikai elemző, publicista, végzettsége szerint filozófus; 2018 decembere óta a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója. 2020. január 1-től 2021. december 31-ig meghatározott időre a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa.Írói álneve Tempetőfi. A Longstep és a Loyal Apples’ Club együttesek basszusgitárosa.
Szentegyházi származású, 1976-ban született Székelyudvarhelyen. 1995-ben végzett a Benedek Elek Tanítóképzőben. 1994-ben az erdélyi Előretolt Helyőrség nevű íróközösségben Orbán János Dénes költővel dolgozott együtt. 1999-ben Kolozsváron a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) filozófusi diplomát szerzett. A Korunk kulturális folyóirat filozófiai szerkesztőjeként kezdett dolgozni. Oktatóként létrehozta a Partiumi Keresztény Egyetem egyetemi kiadóját és felelős szerkesztője volt az egyetemi tudományos folyóiratnak. A Kellék című szakfilozófiai folyóirat szerkesztőjeként a lap szerkesztőbizottsági tagja.
Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő mellett dolgozott Brüsszelben 2008–2014 között előbb mint sajtófőnök, később mint irodavezető. 2012 tavaszán a helyhatósági választáson az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kreatív kampányfőnökeként is tevékenykedett. 2014-ben Magyarországon, a budapesti Századvég Alapítvány kutató-elemzője lett.
Részt vett 2015-ben a budapesti Előretolt Helyőrség Íróakadémia alapításában. A magyarországi regionális napilapok irodalmi-kulturális mellékleteként megjelenő Előretolt Helyőrség alapító főszerkesztője, később lapigazgatóként azon dolgozott, hogy a mellékletet Kárpát-medencei méretűvé szervezze.
2018 decemberében Kásler Miklós az emberi erőforrások minisztere megbízta a Petőfi Irodalmi Múzeum ideiglenes főigazgatói tisztségének ellátásával, majd 2019. február 1-től véglegesen is kinevezték a főigazgatói posztra. Emellett 2019 augusztusában miniszteri biztosnak is kinevezték, 2019. december 31-ig. Ebben a minőségében „a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért” volt felelős. Ezt a kinevezést 2020. január 1-jétől 2021. december 31-éig meghosszabbították. 2020 nyarán „a magyar könnyűzene koordinálásáért és társadalmasításáért felelős miniszteri biztos” pozíciót is megkapta. Ezt követően a PIM, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közös projektet indított Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójához kapcsolódva. A bicentenárium két évig tartott, a projekt Petőfi magyar szabadságért folytatott szenvedélyes harcának bemutatásával a fiataloknak is példát kívánt mutatni.
Csák János kulturális és innovációs miniszter 2023. december elsején – egyedüli pályázóként – ismét öt évre a PIM főigazgatójának nevezte ki.
Ennyi a zanzásított életútja eddig. Köszönjük a Wikipediának, mint ahogy a címlapfotót is
Beszólásaival nem nyerte el az ellenzék kegyeit, de nem is gondolom, hogy ez szándéka lett volna. Több alkalommal is mondjuk úgy, beosztásához nem méltó kijelentései voltak, és vannak, mint például az egyik „kedvencem”:
„Látjuk, hogy az ellenzékifüggetlenobjektív újságírók modorosabb része rászállt a legelső zenekarunkra … Ezért izennénk az illetőknek, hogy el fogjuk játszani az ujjaikon az Örömódát – kalapáccsal. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ráütünk pl. a gyűrűsujjra, és az egyáltalán nem tisztelt zsurnaliszta kiadja a kívánt hangot, pontosabban: szolmizálva énekel. Arra kérnénk az urakat, hogy gyakoroljanak. Mert ahányszor elrontják, újrakezdjük.„
Természetesen önmaga kiemelkedőnek vélt irodalmi tudását sem rejtette véka alá:
„Pontosan tudom, mennyit érek. Prózaíróként az engem gyalázó írók többségénél akkor is jobb novellát írok, ha éjszaka felébresztenek, és nem adnak kávét meg cigit.”
Politikai hovatartozása nem kétséges így viszont a most megkapott új igazgatói állásában kapott szerepe megkérdőjelezhető, ami a kultúra és a politika viszonyát képezi. Ezek az én gondolataim Demeter úrról, most lássuk Ungár Péterét
A lándzsát a mamutok leszúrására használták elődeink. Csák János kultúráért felelős miniszter lándzsahegyként jellemezte olyan nagy múltú, a magyar nemzeti értékeket is megtestesítő közgyűjtemények összevonását, mint az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti, a Természettudományi, az Iparművészeti, a Petőfi Irodalmi és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumokat.
A Nemzeti Múzeum új főigazgatóját, Demeter Szilárdot, aki egyébként az óbudai Hajógyári-sziget egy részét is birtokló Magyar Kultúráért Alapítvány vezetője is, azzal bízták meg, hogy egy holding alatt egyesítsen önálló költségvetésű intézményeket. Megtapasztaltuk már, hogy az ilyen centralizáció, leépítéssel és forráselvonással jár, és a közgyűjtemények egyediségét veszi semmibe.
Demeter Szilárd nem forradalmat ajánlott a magyar kultúrában, amikor a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ mamutintézményében kiskorúsítják nagy nemzeti büszkeségeinket. Hacsaknem a lándzsát érti forradalminak Csák János miniszter, ami valóban szellemi egzisztenciális veszélyhelyzetet jelentene a magyar kultúrában.
Érthetővé és elérhetővé tenni a többség számára a kultúrát, nem intézményi összevonással valósítható meg, hanem a közoktatás színvonalának emelésével, a muzeológiai, műemlékvédelmi, múzeumpedagógiai, tudományos szakemberek utánpótlásával, s kiemelten anyagi megbecsülésükkel, a kulturális turizmus fejlesztésével, az olykor fűtetlen, felújítatlan épületek megújításával, és a hazai kulturális szektor érdemi támogatásával.
Valljuk be, ha egy ilyen intézményösszevonást egy korábbi szociálliberális kormány csinált volna, akkor a jobboldal a kulturális örökségünk elleni merényletet emlegetett volna. Ugyanis nem véletlenül az a magyar hagyomány, hogy külön vezetése van az Országos Széchényi Könyvtárnak, Petőfi Irodalmi Múzeumnak és mondjuk a Nemzeti Múzeumnak, hiszen egy embernek is hatalmas feladat és egész embert kívánó munka egy ilyet elvezetni. Van persze aki az összes nagy kulturális intézmény munkáját összehangolja: ő a kulturális miniszter és ha jól tudom őt még nem Demeter Szilárdnak hívják.
