Mit tudtunk meg Varga Mihálytól ma a Költségvetési Bizottság meghallgatásán?

Bakos Bernadett LMP

Múlt héten a pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy „a kormány a magyar érdekeket helyezi előtérbe a gazdaságpolitikában”. Szerintünk azonban ez az állítás hamis.

Mi azt látjuk, hogy a kormány nem a magyar érdeket, hanem a globális tőke, a multinacionális vállalatok érdekeit helyezi előtérbe, és szolgálja ki gátlástalanul. Jelenleg a vállalati szektorban a külföldi tulajdon aránya ismét meghaladja az 50%-ot – tehát gazdaságunk több, mint fele már külföldi kézben van. Már ez szinte Európa-bajnok, de ha a tervezett akkumulátorgyárak mind megépülnek, akkor elérheti a 60%-ot is. Ezért arra voltam kíváncsi, hogy Varga Mihály szerint ez az arány egészséges-e, illetve, hogy miért kampányoltak az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság megerősítésével, ha épp az ellenkezőjét teszik?

Varga Mihály erre érdemben nem válaszolt, azonban azt hozta fel, hogy ők ellenezték a globális minimumadó bevezetését. Ez nyilvánvalóan nem cáfolja, hanem megerősíti az állításunkat, hiszen nyilvánvalóan ebben az esetben is kizárólag a nagyvállalatok profitját védte a kormány, nem a magyar emberek érdekeit. Miniszter úr szintén kitért arra, hogy az autóipar miatt van szükség ezekre a beruházásokra, amivel az a probléma, hogy csak még tovább fogja erősíteni ezt a kritikus függőséget egy olyan iparágtól, aminek a legjobb évtizedei mögöttünk vannak, nem előttünk.

A külföldi tőke bevonzásán belül különösen elhibázottnak tartjuk az akkumulátoriparra való fókuszálást, mert ezek a beruházások alig teremtenek új munkahelyeket, és azok is mind alacsony hozzáadott értékű, azaz alacsony bérezésű állások. Pénzügyminiszterként Varga Mihály elsődleges felelőssége a támogatások és a költségvetés helyzete. A közvetlen támogatásokon és az infrastrukturális beruházásokon túl az adókedvezményekről alig esik szó, pedig nyilvánvaló, hogy azt is kapnak ezek az üzemek. A teljes képhez, hogy mennyit is költünk ezekre a cégekre, ez is szorosan hozzátartozik. Ezért azt is megkérdeztem mennyi adókedvezményt kapnak és milyen adónemekből az akkumulátoripari üzemek?

Erre azonban egyáltalán nem kaptam választ a minisztertől.

Azt látjuk, hogy a kormány őrülten támogatja az akkumulátorgyárak idetelepülését, stratégiai okokra hivatkozva. Azt viszont nagyon nem látjuk, hogy ennek a következményeit, például pénzügyi kereteit és költségvetési mérlegét felmérték volna. Különösen érdekes ez annak fényében, hogy a magyar kormány átlagosan 15-20-szor annyit költ egy akkumulátoripari álláshelyre, mint a magyar mikrovállalkozások által teremtett munkahelyekre. Ráadásul ezzel 5-10 évre előre kifizetnek minden közterhet, amit esetleg ezek az üzemek befizetnének a magyar költségvetésbe: beleértve a munkát terhelő járulékokat és a különböző helyi és központi adókat. Miért éri meg Magyarországnak akkumulátorgyarmattá válni, ha a beruházóknak több pénzt adunk, mint amit tőle bármikor is remélhetünk? Vizsgálták-e 5-10 éves távlatban az akkumulátoripar hatását a magyar költségvetésre?

Sajnos erre a kérdésre sem érkezett érdemi válasz.

• A jel, ami önmagáért beszél: A vizuális valóság és a politikai felelősség kérdése2026.07.11.
  Ez a kép kering néhány napja a közösségi médiában. A nyilvános szereplések és a politikai kommunikáció világában a testbeszéd gyakran sokkal hangosabb és maradandóbb, mint a mikrofonba mondott szavak. A Sándor-palota előtti demonstráción készült, Szakács Istvánt ábrázoló pillanatkép – és az azt követő közéleti hullámverés – pontosan erre a jelenségre világít rá. Amikor egy vitatott
• Sulyok Tamás és az a bizonyos szék – amikor már a jelek is beszélnek2026.05.18.
  Van az a politikai pillanat, amikor már nem a szavak a legerősebbek, hanem a mozdulatok. Vagy éppen a hiányuk. Egy elmaradó közös fotó. Egy furcsa beállítás. Egy kézfogás, amely megtörténik ugyan, de mintha mindenki azon dolgozna, hogy ne maradjon belőle emlékkép. Sulyok Tamás köztársasági elnök körül most pontosan ilyen helyzet alakult ki. A május 13-i
• Juszt László – „a budapesti labancok”2026.03.16.
  Igen kedvesen szólt március 15-én a nem fideszes budapestiekhez a miniszterelnök, amikor egészen egyszerűen „a budapesti labancok”-nak titulált minket. Majd közölte.”Nem adjuk fel az alkotmányunkat, … nem hagyjuk, hogy ukrán vagy szivárványos zászlóra cseréljék a nemzeti színeinket.” Szeretném emlékeztetni, hogy neki, nekik nincsen Alkotmányuk. Alaptörvényük van. Lehet hiányosak az ismereteim, de sehol nem olvastam, vagy
• Vitézy Dávid – vita Budapest éjszakai életéről2026.03.04.
  Az elmúlt napokban ismét felizzott a vita Budapest éjszakai életéről, miután a rendőrség hónapokra bezáratta az egyik legismertebb fővárosi szórakozóhelyet. A döntés nemcsak a klub vendégeit és dolgozóit érinti, hanem újra felveti a kérdést: vajon a hatósági intézkedések valóban a problémát kezelik-e, vagy inkább a budapesti éjszakai gazdaság egészét sodorják nehéz helyzetbe? A főváros működése,
• Juszt László – napi 1 millió eurós bírság összege 319 milliárd 928 millió forint2026.03.04.
  László Juszt Nyolc hét telt el 2026-ból a napi 1 millió eurós bírság összege 319 milliárd 928 millió forint. Ennyinél tartunk Orbán miatt. És ez csak a napi büntetés! Ehhez jön az alaptétel, plusz a kiszámíthatatlan mennyiségű elmaradt támogatás. Mindez csak azért, mert nem hajlandó belépni az európai ügyészségbe, hiszen a belépés az ő és