A mesterséges intelligencia nem játék. Különösen nem akkor, ha a közélet legmagasabb szintjén használják – fegyverként. Hoppál Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője nemrég olyan képet posztolt, amelyen Orbán Viktor és más politikusok részeges, zaklató figurákként jelennek meg. A humor mögött viszont valami egészen más is kirajzolódik: a hatalom saját árnyéka.
A politikai kommunikáció rég nem az érvek terepe. Ma a képek, a gesztusok, a pillanatnyi indulatok uralják. Egyetlen vizuális túlzás, egy félreérthető AI-kompozíció – és máris a közélet legmélyebb ösztönei kerülnek elő. Itt már nem a véleménynyilvánítás szabadságáról, hanem a közéleti felelősségről van szó.
Az AI-technológia képes arra, amire eddig csak karikaturisták merészkedtek: elhitetni a nézővel, hogy amit lát, az valóság. Ezért minden közszereplőnek – legyen kormánypárti vagy ellenzéki – tudnia kell, hol a határ.
Hoppál posztja egyszerre szimbolikus és önleleplező. Mert ha valaki a saját politikai közösségét figurázza ki, az nem irónia, hanem zavar. És ha mindezt mesterségesen generált képpel teszi, az nem véletlen – hanem jelzés.
A közélet mostanra annyira túlhevült, hogy a humor, a kritika és a lejáratás közti határvonal elmosódott. De egy biztos: az ilyen képek nem gyógyítanak, csak mélyítik a sebeket.
Az AI nem oldja meg a politika válságát. Csak megmutatja, mennyire elveszett benne az ember.
- Megkérdeztük a szakembert
Megkérdeztük Kónya Sándor duguláselhárítással foglalkozó szakembert, hogy mit gondol a mostanság a szakmát lejárató eseményekhez, amit úgy hívnak „duguláselhárítós maffia”, hogyan lehet ezt elkerülni? Sajnos ez egy létező és igen bosszantó jelenség, amely főleg a nagyobb városokban és a sürgős helyzetekben (amikor az ember pánikol a kiömlő víz miatt) gyakori. Nem egy klasszikus bűnszervezetről van - Tarr Béla – A magyar filmművészet öröksége
Elhunyt Tarr Béla, a magyar és az egyetemes filmművészet egyik legnagyobb hatású alkotója. Filmjei nem a cselekmény gyors sodrásáról, hanem az időről, a létezés súlyáról és az emberi sorsok lassú kibomlásáról szóltak. Munkásságával világszerte újragondoltatta, mit jelent a film mint művészeti forma – és mit jelent szembenézni azzal, amiről a mozi többnyire hallgat. Tarr Béla, - Soós Imre tragikus halála – öngyilkosság, gyilkosság vagy eltussolt igazság?
Soós Imre a magyar filmtörténet egyik legnagyobb ígéretű tehetsége volt. Mindössze huszonhét évesen hunyt el, pályája csúcsán, amikor neve már nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is ismertté vált. Halálának körülményei azonban máig nem tisztázottak, és az évtizedek során egyre több jel utal arra, hogy a hivatalos verzió – a kettős öngyilkosság – súlyos kérdéseket hagy - Balázs Péter – Emlékezetes búcsú a magyar színház nagy öregjétől
Ma reggel elhunyt Balázs Péter, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező és korábbi színházigazgató – 82 éves korában. A szolnoki Szigligeti Színház közössége közölte a gyászhírt. A társulat mély fájdalommal búcsúzik „szeretett egykori igazgatójától, barátunktól és példaképünktől”. Életút: a színész, akinek neve összefonódott a magyar színházzal Balázs Péter 1943. március 5-én született Budapesten egy - Kőbánya-Kertváros – a Városszéli telep története
Egy különleges fejezet Budapest szociális lakásépítésének múltjából. Ha valakinek ismerősen csengenek olyan utcanevek, mint Sulyom, Vörösfenyő, Legényrózsa, Szellőrózsa, Hárslevelű, Lángvirág, Bársonyvirág, Rézvirág, Köszméte, Borsika, Bojtoska vagy Vadszőlő, akkor nagy valószínűséggel a Kőbánya peremén kialakított egykori Városszéli telepre gondol. Ez a terület a Jászberényi út mellett, Budapest akkori határán jött létre 1933 és 1936 között, a
