Kettő dologra tettem fel az életem. Az igazságra és a valóság bemutatására.
Lehet itt jó pofizni, dumálni, hisztizni, köpködni.
A valóság itt terül el a lábaitok előtt.
Odamegyek 6 órával a megmozdulás előtt, mint mandiner és utána közlök egy cikket azzal a fotóval, ahol néhány turista bámészkodik, majd jön velem szembe egy valós kép. És én szarok a valóságra. Na! Ez a mai magyar kormánymédia szerepe.
Tudjuk. Az a vakság, ami testi ritkán gyógyítható, de vannak esetek. A politikai vakság tekintetében nincs.
Frissítés
Amikor egy harcos reagál a képekre. Hát nem aranyos?
