Tegnap tüntetést szervezett Hadházy Ákos a Ferenciek terére. A plébánia és vele együtt gondoljuk maga az egész anyaegyház, nem volt rest, hogy 20 percen keresztűl kongasson, miközben Hadházy beszélt. Nézzük meg a másik oldalt.
Tegnap egy nagyon szomorú incidens zavarta meg a Ferenciek terén tartott tüntetésünket. Amikor elkezdtem beszélni, megszólalt a templom harangja és aztán zúgott vagy húsz percig. Egy idő után néhány tüntető be akart menni megkérdezni, hogy ez véletlen-e. Én ezt -a beszédemet megszakítva- igyekeztem megakadályozni, de szerencsére nem volt rá szükség, végül senki nem ment be a templomba. Kijött viszont az egyik szerzetesük, Reisz Pál atya, aki a tüntetőknek azt mondta, hogy azért szól a harang, hogy mi ne legyünk ott.
Nekem már azt állította, hogy a misére hívó harangszóról van szó. Ez azért furcsa, mert eddig egyetlen héten sem történt olyan, hogy 17 percen keresztül zúgott volna a harang és még életemben nem láttam olyan istentiszteletet, ahová 17 perces harangszó hívta volna a lelkeket. Sajnos az atya következő mondatai is cáfolták a szentmisés teóriát, mert arról beszélt nekem, hogy legközelebb „azt fogja javasolni”, hogy legközelebb azonnal kezdődjön a harangszó, amikor kezdődik a gyűlésünk. Meg arról, hogy a szent harang arra van, hogy elzavarja a bűnt és ami ezeken a tüntetéseken van -pl. „woke-os zászlók és táblák” (!)- az bűn.
Elmondtam neki, hogy természetesen tiszteletben tartom a véleményét , de van nekem ezzel néhány teológiai és jogi problémám. Néhány megjegyzést itt is leírok:
1) A bűnösök feletti ítélet nem a papok dolga, hanem Jézusé meg a Jóistené. Református hitem szerint ez majd bekövetkezik odafönt. Tudom, hogy a katolikus hit szerint a pap maga is feloldoztást adhat és ezt tiszteletben tartom. De a büntetés nem tartozik a papok feladatai közé, azt a katolikus teológia is meghagyja a Jóisten kompetenciájának. Mint ahogyan a katolikus Bibliában is megmaradtak Jézus farizeusokhoz intézett szavai : „AZ VESSE RÁ AZ ELSŐ KÖVET, AKI KÖZÜLETEK BŰN NÉLKÜL VAN” (JÁNOS 8:7)
Az is egy teológiailag nehezen megítélhető kérdés, hogy ha tényleg bűnösök a tüntetők, akkor van-e jelentősége, hogy a „bűnözés” egy templom előtti közterületen, vagy attól távolabb történik-e? Hány méter távolság vajon az elfogadható teológiailag?
2) Természetesen van idelent is helye az ítélkezésnek, de azt sem papságnak, hanem bíróságnak hívják. De meggyőződésem szerint a tüntetéssel sem a Jóisten, sem az erkölcs, sem az állami törvények ellen nem vétettünk (még akkor sem, ha a pintérség néha máshogy látja). Jogunk van a közterületen tüntetni a szabadságunkért. Nem bűn, de hatalmas hiba és erkölcsileg is megkérdőjelezhető lett volna, ha a tüntetők bemennek a templomba, de ez szerencsére nem történt meg és ha rajtam múlik, biztosan nem is fog megtörténni.
3) Ha a papok beváltják a fenyegetést és ezentúl megpróbálják „szétharangozni” a tüntetésünket, azt a Jóistentől kapott ajándékként arra fogjuk használni, hogy megemlékezzünk a rendszer áldozatairól. A tegnapi harangszó pl alkalmas volt arra, hogy Navalnij tragédiájára emlékeztessen
4) Sajnos meg kell emlékezni arról hogy a templom igazgatója az a Kálmán Peregrin, aki lovagkeresztet kapott a korábbi gyülekezetének tagjától, Ádertől, és aki a misét hangszóróval az utcára kihangosítva buzdította Fidesz melletti szavazásra. Egy személyes megjegyzést engedjenek meg végül: hitre törekvő emberként az Orbán rendszer egyik legnagyobb aljasságának és hazugságának tartom, hogy egyházellenesnek hazudja azokat, akik a kormányt támadják. És az egyik legszomorúbb dolognak tartom, hogy az „állványimádó” egyházak az eddiginél több pénzért cserébe bőszen asszisztálnak is ehhez a hazugsághoz.
A kommentek közé teszek linkeket a tegnapi szomorú incidensről.
Frissítés: a kommentek között megjelent néhány nagyon indulatos és nagyon helytelen reakció. Ezek szerzői ugyanúgy áldozatai az aljas hatalom hecckampányainak, mint ahogyan az ellenünk fellépő lelkészek is azok. Ettől függetlenül -bár nem szokásom- ez alatt a poszt alatt lesznek kommentek, amiket rejteni fogok.
- Így működött a rendszer – belülről mesélik el, hogyan lett a közpénzből üzleti modell
Nem Balásy Gyuláról szól ez a történet, hanem arról, hogyan lehet egy állami rendszerben úgy elkölteni százmilliárdokat, hogy közben minden szabályosnak tűnik, minden papír rendben van – és mégis mindenki érzi, hogy valami nagyon nincs rendben. Az elmúlt napokban egy olyan megszólalás is napvilágot látott, amely különösen érdekes: Petri Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központnál - Karácsony-Magyar 0:1
Az én véleményem a Karácsony és Magyar Péter között lezajlott csörtétől: Egy közös célt hirdető politikai térben alapelvárás lenne az előzetes egyeztetés. Két vezető szereplő – Budapest főpolgármestere és egy országos ambíciókkal fellépő politikus – esetében különösen indokolt lett volna, hogy az időzítésről és a kommunikációról zárt körben egyeztessenek. Véleményem szerint hibás döntés volt, hogy - Nyest – szaporodás, fészkelés, táplálkozás
A nyest a menyétfélék családjába tartozó ragadozó emlős, amely Európa nagy részén, így Magyarországon is elterjedt. Különösen alkalmazkodóképes, ezért a települések közelében, padlásokon, melléképületekben is gyakran megtelepszik. Szaporodás:A nyestek párzási időszaka általában július–augusztusban van. A nőstény csak rövid ideig fogadja a hímet, ezért az udvarlás heves, hangos kergetőzéssel és visítozással járhat. A fajra jellemző a - A Momentumnak is van javaslata – Rendszerváltó Javaslatcsomag
A Momentum 22 pontos javaslatcsomagjában a médiapiacot is érintő változtatásokat vázolt fel: megszüntetnék az állami propaganda finanszírozását, és bevezetnék a digitális rádiózást (DAB+), ami jelentős átalakulást hozna az elmúlt években a NER által megszállt rádiós szektorban. A Momentum Mozgalom közvetlenül a 2026-os választások után tette közzé az úgynevezett „Rendszerváltó Javaslatcsomagját”, amely 22 pontban foglalja össze - Az „olaj-alku” dekonstrukciója: Miért nem kegy a vétó feloldása?
A politikai naivitás határa ott kezdődik, amikor valaki elhiszi, hogy a leköszönő Orbán-kormány a „nemzeti folytonosság” vagy az új kormány segítése érdekében engedte el az ukrán hitelkeret vétóját 2026. április 22-én. A tények és az időzítés azonban mást mutatnak: ez egy kényszerű, utolsó pillanatos tranzakció volt, amellyel a régi gárda a saját hátát védte. 1.
