Tegnap tüntetést szervezett Hadházy Ákos a Ferenciek terére. A plébánia és vele együtt gondoljuk maga az egész anyaegyház, nem volt rest, hogy 20 percen keresztűl kongasson, miközben Hadházy beszélt. Nézzük meg a másik oldalt.
Tegnap egy nagyon szomorú incidens zavarta meg a Ferenciek terén tartott tüntetésünket. Amikor elkezdtem beszélni, megszólalt a templom harangja és aztán zúgott vagy húsz percig. Egy idő után néhány tüntető be akart menni megkérdezni, hogy ez véletlen-e. Én ezt -a beszédemet megszakítva- igyekeztem megakadályozni, de szerencsére nem volt rá szükség, végül senki nem ment be a templomba. Kijött viszont az egyik szerzetesük, Reisz Pál atya, aki a tüntetőknek azt mondta, hogy azért szól a harang, hogy mi ne legyünk ott.
Nekem már azt állította, hogy a misére hívó harangszóról van szó. Ez azért furcsa, mert eddig egyetlen héten sem történt olyan, hogy 17 percen keresztül zúgott volna a harang és még életemben nem láttam olyan istentiszteletet, ahová 17 perces harangszó hívta volna a lelkeket. Sajnos az atya következő mondatai is cáfolták a szentmisés teóriát, mert arról beszélt nekem, hogy legközelebb „azt fogja javasolni”, hogy legközelebb azonnal kezdődjön a harangszó, amikor kezdődik a gyűlésünk. Meg arról, hogy a szent harang arra van, hogy elzavarja a bűnt és ami ezeken a tüntetéseken van -pl. „woke-os zászlók és táblák” (!)- az bűn.
Elmondtam neki, hogy természetesen tiszteletben tartom a véleményét , de van nekem ezzel néhány teológiai és jogi problémám. Néhány megjegyzést itt is leírok:
1) A bűnösök feletti ítélet nem a papok dolga, hanem Jézusé meg a Jóistené. Református hitem szerint ez majd bekövetkezik odafönt. Tudom, hogy a katolikus hit szerint a pap maga is feloldoztást adhat és ezt tiszteletben tartom. De a büntetés nem tartozik a papok feladatai közé, azt a katolikus teológia is meghagyja a Jóisten kompetenciájának. Mint ahogyan a katolikus Bibliában is megmaradtak Jézus farizeusokhoz intézett szavai : „AZ VESSE RÁ AZ ELSŐ KÖVET, AKI KÖZÜLETEK BŰN NÉLKÜL VAN” (JÁNOS 8:7)
Az is egy teológiailag nehezen megítélhető kérdés, hogy ha tényleg bűnösök a tüntetők, akkor van-e jelentősége, hogy a „bűnözés” egy templom előtti közterületen, vagy attól távolabb történik-e? Hány méter távolság vajon az elfogadható teológiailag?
2) Természetesen van idelent is helye az ítélkezésnek, de azt sem papságnak, hanem bíróságnak hívják. De meggyőződésem szerint a tüntetéssel sem a Jóisten, sem az erkölcs, sem az állami törvények ellen nem vétettünk (még akkor sem, ha a pintérség néha máshogy látja). Jogunk van a közterületen tüntetni a szabadságunkért. Nem bűn, de hatalmas hiba és erkölcsileg is megkérdőjelezhető lett volna, ha a tüntetők bemennek a templomba, de ez szerencsére nem történt meg és ha rajtam múlik, biztosan nem is fog megtörténni.
3) Ha a papok beváltják a fenyegetést és ezentúl megpróbálják „szétharangozni” a tüntetésünket, azt a Jóistentől kapott ajándékként arra fogjuk használni, hogy megemlékezzünk a rendszer áldozatairól. A tegnapi harangszó pl alkalmas volt arra, hogy Navalnij tragédiájára emlékeztessen
4) Sajnos meg kell emlékezni arról hogy a templom igazgatója az a Kálmán Peregrin, aki lovagkeresztet kapott a korábbi gyülekezetének tagjától, Ádertől, és aki a misét hangszóróval az utcára kihangosítva buzdította Fidesz melletti szavazásra. Egy személyes megjegyzést engedjenek meg végül: hitre törekvő emberként az Orbán rendszer egyik legnagyobb aljasságának és hazugságának tartom, hogy egyházellenesnek hazudja azokat, akik a kormányt támadják. És az egyik legszomorúbb dolognak tartom, hogy az „állványimádó” egyházak az eddiginél több pénzért cserébe bőszen asszisztálnak is ehhez a hazugsághoz.
A kommentek közé teszek linkeket a tegnapi szomorú incidensről.
Frissítés: a kommentek között megjelent néhány nagyon indulatos és nagyon helytelen reakció. Ezek szerzői ugyanúgy áldozatai az aljas hatalom hecckampányainak, mint ahogyan az ellenünk fellépő lelkészek is azok. Ettől függetlenül -bár nem szokásom- ez alatt a poszt alatt lesznek kommentek, amiket rejteni fogok.
- Hatékony ágyi poloska irtás – Mi dönti el a sikeres kezelést?
Az ágyi poloska elleni küzdelem nem egyetlen permetezés, hanem egy tervezett folyamat. 1. Pontos fertőzésfelmérés A sikeres ágyi poloska irtás első lépése a fertőzés mértékének meghatározása. A szakember azonosítja a gócpontokat és a terjedési útvonalakat. 2. Ütemezett kezelés Mivel a peték 10–14 nap alatt kelnek ki, a kezelésnek igazodnia kell ehhez a ciklushoz. Az ismételt - Megkérdeztük a szakembert
Megkérdeztük Kónya Sándor duguláselhárítással foglalkozó szakembert, hogy mit gondol a mostanság a szakmát lejárató eseményekhez, amit úgy hívnak „duguláselhárítós maffia”, hogyan lehet ezt elkerülni? Sajnos ez egy létező és igen bosszantó jelenség, amely főleg a nagyobb városokban és a sürgős helyzetekben (amikor az ember pánikol a kiömlő víz miatt) gyakori. Nem egy klasszikus bűnszervezetről van - Tarr Béla – A magyar filmművészet öröksége
Elhunyt Tarr Béla, a magyar és az egyetemes filmművészet egyik legnagyobb hatású alkotója. Filmjei nem a cselekmény gyors sodrásáról, hanem az időről, a létezés súlyáról és az emberi sorsok lassú kibomlásáról szóltak. Munkásságával világszerte újragondoltatta, mit jelent a film mint művészeti forma – és mit jelent szembenézni azzal, amiről a mozi többnyire hallgat. Tarr Béla, - Soós Imre tragikus halála – öngyilkosság, gyilkosság vagy eltussolt igazság?
Soós Imre a magyar filmtörténet egyik legnagyobb ígéretű tehetsége volt. Mindössze huszonhét évesen hunyt el, pályája csúcsán, amikor neve már nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is ismertté vált. Halálának körülményei azonban máig nem tisztázottak, és az évtizedek során egyre több jel utal arra, hogy a hivatalos verzió – a kettős öngyilkosság – súlyos kérdéseket hagy - Balázs Péter – Emlékezetes búcsú a magyar színház nagy öregjétől
Ma reggel elhunyt Balázs Péter, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező és korábbi színházigazgató – 82 éves korában. A szolnoki Szigligeti Színház közössége közölte a gyászhírt. A társulat mély fájdalommal búcsúzik „szeretett egykori igazgatójától, barátunktól és példaképünktől”. Életút: a színész, akinek neve összefonódott a magyar színházzal Balázs Péter 1943. március 5-én született Budapesten egy
