Hogy oda ne rohanjunk

Megosztom

Bizonyítandó, hogy mennyire odafigyel a magyar kormány és az Ügyészség az EU-s pénzekre megtudhatjuk, hogy hogyan leplezte le a nyomozó hatóság azt a férfit, aki a halastavára vett fel majd 400 milliós támogatást. A végén van a csattanó.

A Fővárosi Főügyészség uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt emelt vádat az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlása alapján indult bűnügyben. A bíróság megállapította a bűnösséget, az ügyészség végrehajtandó börtönbüntetés kiszabása érdekében fellebbez.

A vád lényege szerint egy 69 éves férfi és lánya – aki a későbbi ügyletek csalárd voltáról nem tudott – tulajdonában állt egy halastó. A férfi elhatározta, hogy a halastavat fejleszteni fogja, azonban a saját cége ehhez nem rendelkezett elegendő forrással, ezért eltervezte, hogy a fejlesztéshez a támogatási feltételeket kijátszva, pénzt fog kicsalni az Európai Halászati Alapból. A halastavat a férfi és lánya bérbe adta a férfi cégének, majd a férfi a cég képviseletében 2009 júliusában támogatás iránti kérelmet nyújtott be egy központi állami hivatalhoz. A vádlott a kérelemhez csatolt két másik cégtől származó árajánlatot a tervezett rekonstrukciós munkákra. A férfi eltitkolta a támogatást elbíráló és folyósító állami szerv elől, hogy – alvállalkozói szerződés, gép bérbeadása és munkaerőkölcsönzés útján – valójában a saját cége fogja a munkákat elvégezni, amely a pályázatból kizáró oknak számít. A vádlott 2011-ben hasonló módszerrel egy újabb pályázatot nyújtott be, és a két igénylés alapján – utófinanszírozás keretében, több ütemben – 2010 és 2014 között több mint 373 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.

Az OLAF vizsgálta a támogatásokat és igazságügyi ajánlásokkal élt a Legfőbb Ügyészség felé. Az ügyészség a rendelkezésre bocsátott adatok alapján büntetőeljárást indított.

A lefolytatott nyomozást követően a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt vádat emelt a férfi ellen a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség indítványozta vádiratában, hogy a bíróság ítélje a férfit végrehajtandó börtönbüntetésre és pénzbüntetésre, tiltsa el a cégvezetéstől, illetve rendeljen el vele szemben vagyonelkobzást 373 millió forint erejéig, valamint a cégével szemben szabjon ki pénzbírságot.

A Fővárosi Törvényszék a férfit bűnösnek mondta ki különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében, ezért őt 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette.  Emellett a bíróság a vádlottat 1.750.000 forint pénzbüntetésre ítélte, és 2 évre eltiltotta a cégvezetéstől. A bíróság a vádlottal szemben 313 millió erejéig vagyonelkobzást rendelt el, mivel a vagyoni hátrányt ekkorra összegben látta megállapíthatónak.

Az ítélet nem jogerős, a Fővárosi Főügyészség a vádlott terhére, súlyosításért jelentett be fellebbezést, hosszabb tartamú és végrehajtandó börtönbüntetés, a céggel szemben pénzbírság kiszabása és a teljes, 373 millió forintos, támogatási összegre vonatkozó vagyoni hátrány megállapítása, ehhez kapcsolódóan pedig a vagyonelkobzás mértékének felemelése érdekében.

Magyarország Ügyészsége és az OLAF kapcsolatát mutatja be a Legfőbb Ügyészség közleménye, amely itt érhető el:

Továbbra is kiemelkedően teljesít a magyar ügyészség – az uniós átlagot lényegesen meghaladó arányban emel vádat az OLAF igazságügyi ajánlásai nyomán – a Legfőbb Ügyészség sajtóközleménye

Címlapfotó: illusztráció APEV Média

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük