Vitézy Dávid
Ez a Rudas-sztori nem arról szól, hogy férfiak vagy nők fürdőzhetnek, hanem arról: mennyire engedjük at a városunkat az egyre növekvő tömegturizmus nyomásának, nem eltagadva persze annak fontos gazdasági hatásait. Erről érdemes ennek kapcsán beszélni.
Kicsiben ugyanis ismét benne van Budapest egész helyzete ebben:
1. A város csődben van.
2. A történelmi fürdőket a városvezetés kizárólag turistamágnes pénzgyárként kezeli, mindent alárendelve a tömegturizmusnak. Gyakorlatilag a fürdők bevételének egyharmadát osztalékként kiveszi a Főváros, hogy a költségvetés lyukait tömködje – ezáltal a brutálisan nyereséges és amúgy gyönyörű történeti fürdőkben is bőven találunk lelakott, elhasználódott, akár penészes sarkokat.
3. Az újabb és újabb turistabarát döntések miatt a helyiek egyre inkább kiszorulnak, a fürdők elveszítik lokális jellegüket, és a budapesti fürdőkultúra újabb és újabb darabjai vesznek el – most éppen azzal, hogy a hagyományos, férfi és női napok helyett turistabarát koedukált fürdőruhás délutánok lesznek, a Gellért bezárása miatt. Ahol amúgy a hotel magánberuházásban átépül, a fürdő felújítására viszont a Fővárosnak nincs félretéve pénze, tehát ember meg nem mondja ma, mikor fog újranyitni a Gellért, és hogy nem jut a Király sorsára.
A kérdés a Rudas kapcsán pedig teljesen világos: a fürdőket instagram-kompatibilis pénzgyárnak tekintjük, vagy a budapesti kultúra és történelem egy megőrzendő darabjának?
Karácsony Gergely és a cégvezetés ezügyben is egyedül hozott döntést, sem a közgyűlést, sem a szakbizottságot nem kérdezték meg előtte.
Így immár a döntés után vagyunk, de azért erről még beszélni kell. A jövő hétfői szakbizottsági ülésünkön ezért napirendre veszem az ügyet, és meghívom a gyógyfürdő és a főváros vezetését. Kérem, hogy az érintett, az intézkedés ellen tiltakozó törzsvendégek is képviseltessék magukat – nők és férfiak egyaránt, hisz ez a kérdés nem a hazai törzsvendégek közötti vita, hanem arról szól: meddig engedünk a tömegturizmus igényeinek.
- Boglári Szüreti Fesztivál 2026A Boglári Szüreti Fesztivál 2026 ismét bizonyítja, hogy a Balaton egyik legnagyobb ingyenes családi fesztiválja nem csupán a szórakozásról szól, hanem a közösségek összekapcsolásáról, az elfogadás erősítéséről és az egymás iránti felelősségvállalásról is. A fogyatékossággal élő emberek és az őket támogató szervezetek aktív jelenléte idén a fesztivál egyik legfontosabb üzenete: együtt építhetünk nyitottabb, befogadóbb és
- Már aszfaltozzák a Flórián téri felüljárót: az iskolakezdésre újraindulhat a forgalom az északi hídonÚjabb mérföldkőhöz érkezett a Flórián téri felüljárók felújítása: megkezdődött és a napokban be is fejeződik az északi híd új aszfaltburkolatának beépítése – tájékoztatott a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Bár a nyári kánikula jelentősen megnehezítette a kivitelezést, a munkálatok a rendkívüli hőségben sem álltak le, így az őszi iskolakezdésre minden esély megvan a forgalom újraindítására. Augusztus
- Nem írt igazat a BLIKK – Helyreigazítást kér Újpest ÖnkormányzataTitokzatos szemétügy Újpesten: ázsiai utcaseprőkbe botlottak a lakók, senki nem tudja, kinek dolgozott a külföldi brigád – címmel írt a BLIKK egy cikket, amelyben azt állítják, hogy a kérdésükre nem kaptak választ a kerületi Önkormányzattól. Mi is utánajártunk. A cikk tartalmi lényege: A Budapesti Közművek közölte, hogy nem az ő dolgozóikról van szó, és külföldi
- 10 év alatt majdnem dupla annyit vásároltak online a magyarok, mi lesz a bevásárlóközpontokkal?Június végén elindultak a nyári leárazások az interneten, ami lépéskényszerbe hozza a hazai bevásárlóközpontokat is. Az online vásárlások erősödése mellett a fizikai boltoknak be kell bizonyítaniuk, hogy érdemes betérni hozzájuk. Az Eurostat adatai szerint 2014 és 2024 között 42 százalékról 79 százalékra nőtt azoknak a magyar internetezőknek az aránya, akik online vásároltak vagy rendeltek valamilyen
- A jel, ami önmagáért beszél: A vizuális valóság és a politikai felelősség kérdéseEz a kép kering néhány napja a közösségi médiában. A nyilvános szereplések és a politikai kommunikáció világában a testbeszéd gyakran sokkal hangosabb és maradandóbb, mint a mikrofonba mondott szavak. A Sándor-palota előtti demonstráción készült, Szakács Istvánt ábrázoló pillanatkép – és az azt követő közéleti hullámverés – pontosan erre a jelenségre világít rá. Amikor egy vitatott



























