Ez egy komoly ígéret. Ezzel akár nyerni is lehetne. A bátyám egyszer azt találta mondani:
„Ha az ellenzék bejelentené, hogy duplájára emeli a fizetéseket amennyiben megválasszák őket , választást nyerne.”
Soha nem volt bátorsága megtenni.
Magyar Péter ország-világ előtt megígérte, hogy Ő megteszi.
A TISZA-kormány 2027-től duplájára emeli a jelenleg 266.800 forintos minimálbért és azért fogunk dolgozni, hogy a kormányzati ciklus végére egymillió forint lehessen a minimálbér összege Magyarországon. Ez a béremelési dinamika a magyar tulajdonú mikro-, kis- és közép vállalatok számára csak jelentős adó- és járulékteher-csökkentés és támogatás mellett lesz kigazdálkodható. Ennek kidolgozásán is dolgoznak a TISZA Párt adópolitikai és költségvetési szakemberei.
Véget vetünk az Orbán-kormány azon hibás gyakorlatának, hogy a nagy nemzetközi multinacionális vállalatokat támogatja a magyar családi vállalkozások terhére.
Jelenleg konzervatív becslések szerint évente 3-5000 milliárd forint tűnik el a költségvetésből a korrupció, a túlárazott közbeszerzések és a felesleges beruházások miatt.
A TISZA Párt jelentős adókat fog kivetni a jórészt a Nemzeti Együttbűnözés Rendszeréhez köthető magántőkealapokra és dolgozunk a NER oligarchák által összeharácsolt vagyon egyéb módon történő megadóztatásán is.
A TISZA Párt a kormányváltást követően azonnal szigorú korrupcióellenes intézkedéseket vezet be és hazahozza a hazánknak járó mintegy 8 ezer milliárd forint uniós pénzt.
A haza minden előtt!
– állt A Tisza párt, vagyis Magyar Péter Facebook üzenetében.
De nézzük meg, hogy valóban jó lenne a gazdaságnak? Mi áll mellette és mi ellenne?
A fizetések emelése egy ország gazdasági fejlődésére eltérő hatással lehet, attól függően, hogy milyen gazdasági és társadalmi tényezők állnak mögötte. Az, hogy a béremelés hozzájárul-e a gazdasági fejlődéshez vagy inkább negatív hatásokat vált ki, összetett kérdés, amelyet különböző mutatók és tényezők segítségével lehet vizsgálni. Az alábbiakban bemutatom a főbb szempontokat, amelyek alapján értékelni lehet a fizetések emelésének hatását.
Pozitív hatások:
- Fogyasztás növekedése: Amikor a bérek emelkednek, az emberek rendelkezésre álló jövedelme is nő, ami több költést eredményez. A magasabb fogyasztás ösztönzi a gazdasági aktivitást, növeli a keresletet a termékek és szolgáltatások iránt, ami elősegítheti a GDP növekedését.
- Mutató: A fogyasztói kiadások növekedése, a GDP növekedése és a fogyasztói bizalom index alátámasztja ezt a hatást.
- Munkavállalói elégedettség és termelékenység növekedése: A béremelések gyakran hozzájárulnak a munkavállalói elégedettséghez és motivációhoz, ami javíthatja a munkahelyi morált és a termelékenységet. Egyes kutatások azt sugallják, hogy a boldogabb dolgozók produktívabbak lehetnek.
- Mutató: A munkahelyi elégedettség felmérések, a munkatermelékenység és a vállalati nyereségesség szintjei.
- Adóbevételek növekedése: Magasabb fizetések több adóbevételt generálnak, ami növeli az állami költségvetési forrásokat, és lehetőséget ad az állami beruházásokra, infrastrukturális fejlesztésekre és szociális programokra.
- Mutató: Az állami adóbevételek alakulása.
Negatív hatások:
- Infláció növekedése: A bérek emelése növelheti az inflációt, különösen akkor, ha a bérnövekedés nem párosul a termelékenység növekedésével. Az emelkedő bérek nyomást gyakorolnak a termelési költségekre, amit a vállalatok gyakran áthárítanak a fogyasztókra magasabb árak formájában.
- Mutató: A fogyasztói árindex (CPI), az infláció mértéke.
- Munkaerő-piaci költségek növekedése: A fizetések növekedése megnövelheti a munkaerő költségét, különösen a kis- és középvállalkozások esetében, amelyek kevésbé rugalmasak a béremelések kezelésében. Ez ahhoz vezethet, hogy egyes cégek munkahelyeket szüntetnek meg, csökkentik a foglalkoztatást vagy áthelyezik a termelést olcsóbb országokba.
- Mutató: A munkanélküliségi ráta, a munkaköltség index és a külföldre történő tőkekihelyezés (outsourcing).
- Vállalati nyereségek csökkenése: A magasabb bérek csökkenthetik a vállalatok profitját, ha a termelékenység növekedése nem tart lépést a bérek növekedésével. A kisebb profit rontja a vállalatok beruházási hajlandóságát, ami hosszabb távon visszafoghatja a gazdasági növekedést.
- Mutató: A vállalati nyereségek, a beruházási ráta alakulása.
A tendencia
A tendencia vegyes lehet, és nagyban függ az adott gazdaság szerkezetétől, az ország gazdaságpolitikájától és a munkapiaci viszonyoktól. Fejlettebb gazdaságokban, ahol a termelékenység is gyorsan növekszik, a béremelések általában pozitív hatással vannak a gazdasági fejlődésre. Fejlődő országokban azonban, ahol a munkaerőpiac kevésbé fejlett, a béremelések súlyos inflációs nyomást okozhatnak, és visszafoghatják a növekedést.
