Komjáthy György neve összeforrt a magyar rádiózás aranykorszakával. A Magyar Rádió technikai rendezőjeként, majd zenei szerkesztőjeként működött, később a korszakos kereskedelmi adókon is meghatározó alak lett.
A család közleményében így fogalmazott:
„Nagyon nehéz most szavakat találni. Szép és hosszú életed volt. Szeretted az életet, imádtad a családodat, rajongtál a hobbidért, a zenéért, a munkádért.”
Komjáthy György a Magyar Rádió egyik meghatározó alakjaként kezdte pályáját, technikai rendezőből vált szerkesztővé, majd műsorvezetővé. Olyan műsorok fűződnek a nevéhez, mint a Vasárnapi koktél, a Csak fiataloknak vagy a Popregiszter – mindegyik generációk hangulatát formálta, és közösséggé kovácsolta a hallgatókat egy olyan korban, amikor a rádió még az otthon melegéhez tartozott.
Kollégái szerint Komjáthy mindig a zenén és az embereken keresztül közelített a világhoz. Számára a rádiózás nem egyszerű munka volt, hanem életforma – egy olyan hivatás, amiben a hang, a szó és az érzés egyaránt helyet kapott. Még idős korában is aktívan dolgozott, tervei voltak, és derűsen tekintett a jövőbe.
Komjáthy György munkássága a magyar kulturális élet egyik alappillére marad. Ő volt az, aki nemcsak zenét közvetített, hanem emberséget, empátiát és derűt is – azt a fajta melegséget, amit csak egy igazi rádiós tud átadni a mikrofon másik oldalán.
Aki valaha hallotta a hangját, tudja: abban volt valami megnyugtató, valami különleges, ami egyszerre volt profi és emberi. Ezt a hangot most már csak az emlékeinkben halljuk, de örökre ott marad bennünk.
Nyugodjon békében Komjáthy György, a rádiózás mestere, a hang, amely összekötött minket.
Az éteri hullámok most csendesebbek lettek – de az ő zenéje tovább szól.
A Kegyelettel.hu nevében tisztelettel emlékezünk rá, aki tanúja volt a magyar rádiózás legszebb pillanatainak — és segített megmagyarázni, miért is volt fontos: mert nem csak zenét adott, hanem együttérzést, melegséget, életet.
Nyugodjon békében, Komjáthy György, a magyar rádiózás legendája.
- Megkérdeztük a szakembert
Megkérdeztük Kónya Sándor duguláselhárítással foglalkozó szakembert, hogy mit gondol a mostanság a szakmát lejárató eseményekhez, amit úgy hívnak „duguláselhárítós maffia”, hogyan lehet ezt elkerülni? Sajnos ez egy létező és igen bosszantó jelenség, amely főleg a nagyobb városokban és a sürgős helyzetekben (amikor az ember pánikol a kiömlő víz miatt) gyakori. Nem egy klasszikus bűnszervezetről van - Tarr Béla – A magyar filmművészet öröksége
Elhunyt Tarr Béla, a magyar és az egyetemes filmművészet egyik legnagyobb hatású alkotója. Filmjei nem a cselekmény gyors sodrásáról, hanem az időről, a létezés súlyáról és az emberi sorsok lassú kibomlásáról szóltak. Munkásságával világszerte újragondoltatta, mit jelent a film mint művészeti forma – és mit jelent szembenézni azzal, amiről a mozi többnyire hallgat. Tarr Béla, - Soós Imre tragikus halála – öngyilkosság, gyilkosság vagy eltussolt igazság?
Soós Imre a magyar filmtörténet egyik legnagyobb ígéretű tehetsége volt. Mindössze huszonhét évesen hunyt el, pályája csúcsán, amikor neve már nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is ismertté vált. Halálának körülményei azonban máig nem tisztázottak, és az évtizedek során egyre több jel utal arra, hogy a hivatalos verzió – a kettős öngyilkosság – súlyos kérdéseket hagy - Balázs Péter – Emlékezetes búcsú a magyar színház nagy öregjétől
Ma reggel elhunyt Balázs Péter, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező és korábbi színházigazgató – 82 éves korában. A szolnoki Szigligeti Színház közössége közölte a gyászhírt. A társulat mély fájdalommal búcsúzik „szeretett egykori igazgatójától, barátunktól és példaképünktől”. Életút: a színész, akinek neve összefonódott a magyar színházzal Balázs Péter 1943. március 5-én született Budapesten egy - Kőbánya-Kertváros – a Városszéli telep története
Egy különleges fejezet Budapest szociális lakásépítésének múltjából. Ha valakinek ismerősen csengenek olyan utcanevek, mint Sulyom, Vörösfenyő, Legényrózsa, Szellőrózsa, Hárslevelű, Lángvirág, Bársonyvirág, Rézvirág, Köszméte, Borsika, Bojtoska vagy Vadszőlő, akkor nagy valószínűséggel a Kőbánya peremén kialakított egykori Városszéli telepre gondol. Ez a terület a Jászberényi út mellett, Budapest akkori határán jött létre 1933 és 1936 között, a
