A vízkorlátozásról józan paraszti ésszel

Megosztom

Arold Péter

Tegnap olvastam egy cikket a szilvásváradi Állami Ménesgazdasággal kapcsolatban, melyben azt írja a cikk szerzője, hogy

A vízszolgáltató a locsolás mellőzésére kért mindenkit Szilvásváradon a hőségriasztás idején, ennek ellenére az Állami Ménesgazdaság Lipicai Lovasközpontjában órákon át öntözték a pálya homokos talaját.

Időm egy részét vidéken töltöm, a kertben van ásott kút ami most sajnos kiszáradt, csak a legalján tükröződik egy kis víz. A polgármesterünk felkérte a falu népét, hogy a vízzel csínyán bánjunk, hogy jusson mindenkinek.

A vezetékes vizet nem használva – mindig is a kútból vételeztük ha a kert igényelte azt – a fű kiszáradt, a virágok lekókadtak. Ha mégis a kerti csapot kinyitva kiengedek 5-10 liternyi vizet, mert éppen szükség van rá az ablakban díszelgő cserepes virágoknak, vagy a madarak vizes tálkájába szánom, lelkiismeret furdalásom támadt.

Azt hiszem mától kezdve nem fog. Amikor egy állami cég, egy állami vízmű felkérésére sem tesz eleget, mert a lovaspályája az fontosabb, nekem hülye szabály követő állampolgárnak miért legyen lelkiismeret furdalásom?

És tudjátok mi a szép? Akkor sem visz rá a lelkem, hogy locsolgassak, mint a töketlen…

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük